Zsákolás. Hátizsákolás

Ma is 30 °C körül volt a hőmérséklet du. fél négy körül, amikor elindultam futni. A nagy melegre való tekintettel vittem magammal 1 liter citromos vizet, hátizsákba téve a szoftkulacsokat. Kíváncsi voltam, érződik-e majd valami a teljesítényemen a frissítés hatására.

Az adatokat visszanézve az látszik, hogy folyamatosan gyorsultam az edzés végéig. Érezni ugyan nem éreztem semmi különöset, de az óra nem hazudik. 6:27, 6:44, 6:25, 6:21, 6:21, 6:12, 6:31, 6:51, ez a dombozás után volt, 6:10. Gyorsult a lépésfrekvenciám is, pulzus a szokásos, 146 körüli. Összességében hosszabb futáshoz kell a frissítés, fél órás, negyven perces kocogásokhoz talán nem.

A Desedaultrán még nem tudom, hogy fogok inni, a 14 km-es pályán négy frissítőasztal van, mindenhol lehet inni pohárból, de felkaphatsz egy félliteres petpalack ásványvizet is. Sokáig nem kell cipelni, elfogy néhány száz méteren, utána összegyűröm, és vagy találok kukát, vagy eldobom a következő frissítőponton. Lehet hátizsákolni is szoftkulaccsal, de ha nagyon meleg lesz, ez nem annyira praktikus...


Mai futásom linkje...

Hétfői szenvedés

Kemény nap volt a tegnapi vasárnap: pincét ástam, kidobáltam vagy 3 m3 iszapos homokot. Jó mélyről, már 170 cm mélyen járok. Ki is hagytam a tegnapra tervezett futást.

Ma nagyon kíváncsi voltam, mennyire sikerült kipihenni a tegnapi napot. Közvetlenül munka után, fél négykor beöltöztem és elindultam. A hőmérséklet éppen 30 °C volt, gondoltam is, hogy éppen jó lesz vérplazma fejlesztéshez.

Más értelme nem is igen volt a mai futásnak, éreztem, fáradt vagyok még. A pulzusom eléggé felszökött, gyakran bele kellett gyalogolnom, hogy lelassítsam. A nyolcadik kilométer után be is kanyarodtam a Szabadság téri focipályára, nyújtani. Jó időben nem itthon nyújtok, hanem a pályán, aztán hazafutok, ami még ötszáz méter. 8,48 km lett a vége, 58 perc alatt, átlagosan 144-es pulzussal. Öröm az ürömben, hogy a pulzusom pontosan együtt mozgott a tempómmal, az óra mindezt pontosan mutatta. A percenkénti lépésszám is eléggé alacsony lett, 158, inkább 165-168 szokott lenni. Állítólag percenként 160-180 közötti érték a normális. Már csak 12 nap a DUMA-ig!

Mai futásom linkje...

Két hét múlva DUMA

Mai futásom


Érdekességképpen beillesztettem ide a mai futásomat. Nem lett sok, csak 8 km, de legalább a tempóval és a pulzusommal elégedett lehetek. Nagyon meleg volt ma, kb. 30 °C. Szükség van az ilyen, nagy melegben végzett futásokra, jótékony hatással van a vérplazma képződésére, a vérplazma pedig a hőleadásban játszik fontos szerepet.

A DUMA-n nagy fontossága van a hőleadó képességnek: 36 óra alatt 252 km, mindig a nyár közepén, a legnagyobb melegben, változatos domborzati viszonyok között, 80%-ban nyílt terepen. Kevesen szeretik az ilyen nagy kihívásokat, mentálisan is megterhelő, hogy tizennyolcszor kell megkerülni a tavat. Azért ez mégsem "egy kör a tó körül".

Idén 16 jelentkező van a versenyre, a legtöbben visszatérők, több egykori győztes is jön az idén. Ez az a verseny, ahol előfordult már az is, hogy a két győztes (férfi és női bajnok) ért be utoljára a célba. Ez hogy lehetséges? Mindenki más feladta már korábban, ők teljesítették a 18-18 kört. Név szerint: Kádár Kitty és Nagykéri György. Gyuri indul az idén is, korosztályának egyik legjobbja, akárcsak Papp Jani, aki jelen pillanatban hat napos versenyen vesz részt Romániában, négy nap után túl az 500 km-en.

Idén nincsenek nagy terveim a Deseda Ultrán, egészségi állapotom és a felkészülésem sem ad okot nagy derűlátásra. Elindulok 15-én, szombaton reggel hatkor, aztán majd meglátjuk, mennyi lesz a vége. Mindenképpen óriási élmény, felejthetetlen kaland lesz.

Az UB-val szemben behozhatatlan előnye a versenynek, hogy nincs szükség kimenekítésre: akármilyen rosszul van valaki, a versenyközpontba be tud gyalogolni. Ez egyben a mentális nehézség is: látom, hogy mindjárt benn vagyok a célban, de még X alkalommal meg kéne kerülni a tavat...