Ide kocsival szoktam menni, a csomagtartóban a frissítéssel. Ebből is gondolható, hogy hosszú futást terveztem ide. Régebben sokat futottam itt, csak hát mostanában, versenyek, tehát közvetlen motiváció nélkül, nem éppen haváj a körözős edzés. Na mindegy, jó a szél, hajózzunk ki...
8 °C a 10 órai kezdéskor, ragyogó napsütés, a szél is alig fújdogál, tökéletes kezdésnek tűnik. Az ötödik kilométernél már elég jól bemelegedtem, jó volt a tempóm is, de ettől kezdve minden a visszájára fordult: érezni kezdtem, hogy a beleimmel nincs minden rendben. Arra is gyorsan rájöttem, miért: a tegnap esti vacsoránál nem vettem figyelembe a másnapi terveimet, túl fűszereset ettem, és még a szokásos, hosszú előtti probiotikumot is elfelejtettem bevenni. 11 km-ig bírtam, akkor aztán bevágtam magam a kocsiba, nyomás haza. Hogy teljes legyen az élvezet, a szomszéd a kapuban várt, pakoljunk már egy kis téglát, ha már megígértem! Hát pakoljunk.
Hogy mi ebből a tanulság? A hosszúnak szánt futásokat mindig meg kell tervezni, rá kell készülni. Ha elrontjuk, általában várhatunk egy hetet a következő hétvégéig. Most egy kicsit más a helyzet, egy hónapig minden nap szombat. Hát nem egy nagy durranás a végtelen vakáció sem...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése